Véget ért az idei IMP-bajnokság, mely igen kurta, és így furcsa lett. A kevesebb játéknap, kevesebb leosztás miatt nem biztos, hogy az az eredmény született, ami 8 játéknap után lett volna, kevesebb volt a hibázási, javítási lehetőség, sokkal többet nyomott a latban egy-egy parti, a kimaradási korrekciókról nem is beszélve – a verseny végén többen vártuk a manuálisan kijavított végeredményt, mi például az ötödik, feljutást érő helyen várakoztunk, mire kijött az eredmény, már hetedikek lettünk... De persze ilyen (is) a sport.
I/A
Az első osztályban sok pár pályázott a bajnoki címre és a dobogóra. A nap előtt vezető válogatott Dumbovich–Winklertől legalábbis dobogót vártunk, –21 pontos eredményükkel végül csak ötödikek lettek – érdekes, ha csak –9-et csinálnak, még bajnokok.
Szilágyi–Talyigás még vezetett is pár pillanatig a vége felé, egy rossz parti aztán lelökte őket a dobogóról, negyedikek lettek végül.
Némi meglepetés a bronzérem tulajdonosa, ugyanis Kovács Mihály és Szappanos Géza, a szenior olimpiai bajnokok szerezték, mivel jól hajráztak, korrekcióval odaértek a harmadik helyre. (Siba Gergely, Argay Gyula, Varga István, Udvari Szabolcs + Bakó Dániel – fotók: Magyar Ádám)
Az Argay Gyula–Ormay György–Siba Gergely trió jól összeszokott egység, ezúttal az ezüst jutott nekik.
A győztes pedig idén a Varga István és Udvari Szabolcs, akik végig egyenletes teljesítménnyel lettek bajnokok ezen a nagyon szoros versenyen, gratulálunk!
Érdekesség, hogy az első és az ötödik között mindössze 12 pont volt, így akár egy jobban sikerült partival nagyot lehetett (volna) előre lépni.
A szinglivel indulás veszélyeiről.
Szinte mindenhol 5 káró volt a felvétel, néhányan azonban még a szlemet is bemondták a 6 treff mentés „biztatásával”, Nyugat pedig elindult a szinglijével, a látható eredménnyel.
Úgy vélem, a szinglivel indulás színjáték ellen általában jó ötlet, szlemek ellen már picit kevésbé az, de ott megvan az 50 százalék lehetőségünk: ha a partnernek ez az ásza van, jók vagyunk, ha pedig adu ásza van, akkor is, mert üt, és ezután lopat. Nos, ha az adunk is szingli, ez utóbbi lehetőség bizony már nem áll fenn, ha pedig ez a szingli az ellenfél amúgy összeemelt mellékszínében van, még kevésbé tanácsos…
I/B
Az I/B-ben is nagy izgalmakkal zárult a bajnokság – ahogy említettem, magunk meg is szenvedtük az utolsó napi rossz/peches játékot.
Az élen a végig jól játszó, a hétvégén a FÉSZEK-kel OCSB-ezüstöt szerző Honyek András–Vikor Attila végzett teljesen megérdemelten, remek hajrával győztek 136 ponttal. (Sinkovicz Andrea, Sinkovicz Péter, Honyek András, Vikor Attila)
Az ezüstérmet némi meglepetésre a végig jól játszó, az utolsó napon sok pontot szerző Sinkovicz házaspár szerezte meg, eredményük 124 IMP.
A bronzérmes pedig a Jakab–Sztrapkovics pár, akik Csepeli Miklós lovag úr nélkül is kitűnően helyt álltak, sokáig vezettek is, végül épp megelőzték őket Sinkoviczék, hiszen 123 ponttal lettek harmadikak. Gratulálunk az érmeseknek!
Egy kicsit magunkat fényezve bemutatok egy nagyszlemet, amit meglepetésre csak 4 pár mondott be, pedig teljesen terített felvétel.
Addig a többség eljutott, hogy 2 szan Jacoby-emelést alkalmazott, itt azonban eltértek az értékelések, volt, aki (talán helyesen) nem akarta szingli ászát rövidségnek eladni, így azonban már nem kerülhetett sor a partner szinglijére sem. Mi mindketten bemutattuk a szinglinket, partnerem egy udvariassági kulcslicitet adott, hiszen önállóan szlemet nem akart volna mondani (lett volna lehetősége 3 szannal erős szlemérdekeltséget mutatni), hiszen némi többletereje, többlet aduja volt. Ezután már nem volt nehéz, a kulcslapkérdés után szinte asztalként lehetett teríteni.
II. osztály
A másodosztályban Székelyhidi Tamás és Pölöskei András már eddig is élen állt, de ráadásképp megnyerte a negyedik napot is 31 ponttal, így 125 szerzett IMP-vel lett első, több mint dupláját szerezve a másodiknak, akik pedig Dénes István és Gere Viktória lettek, 58 ponttal. A bronzot centikkel lemaradva Hazai Tamás és Véghelyi Márta szerezték meg. Ebben az osztályban a második és a hatodik közt mindössze 6 pont volt! (Hazai Tamás, Dénes István, Gere Viktória, Pölöskei András, Székelyhidi Tamás)
Egy kevésbé izgalmas, azonban a beírások alapján tanulságos parti.
Röviden talán annyit írnék: a versenyforma neve nem „hogyan maradjunk ki bell gémekből”, hanem épp ellenkezőleg, hiszen már viszonylag kicsi esélynél (30körül körül) ajánlott bemondani, hátha úgy vannak a lapok. Nos, aki Kelet lapjával gyenge 2-essel indult, bizony nem adott ennek esélyt. A partnernél levő átlagos induló erejű egyenletes lappal is simán gém, sőt, 11 ütés teljesíthető. Ehhez képest hat pár játszott 2 kőrt, nyilván gyenge kettes indulás után. Értem én, hogy a 10 pont nem (egészen) induló erő, de a partner sosem fogja megfejteni, hogy két külső királyunk is van, és kimaradhat a gém. Ha nem akarunk 1 kőrrel indulni (én elindulnék), akkor inkább passzoljunk, hátha később bemutathatjuk óriási lapunkat.
III. osztály
A harmadosztályban is persze véget ért a bajnokság, nem folytatódott a hullámvasút, Szabolcsi János és Pirity Tamás szerezte meg az aranyérmet, ezúttal 11 pontot szereztek, összesen pedig 96-ot. Földesi László és Ökrös Tamás egy nagyobb mínusszal majdnem lemaradt az ezüstről, összesen 40 pontjuk lett, míg a harmadik helyen Dobóczky András és Szombati István végzett, ők ellenkező utat jártak be, hiszen az utolsó napi 34 ponttal lett összesen 37-ük. Nádasi–Rózsa –43 pontja miatt lecsúszott a biztosnak látszó dobogóról, míg a korábban gyengélkedő Horváth–Harmati ifipár 55 ponttal nyerte a fordulót, és kicsit sajnálja, hogy nem tart még tovább a bajnokság. (Dobóczky András, Szombati István, Szabolcsi János, Pirity Tamás és Ökrös Tamás a helyettesével)
Ez a parti újabb érdekes példa arra, hogy néha a 3 szant is le lehet menteni, ha megfelelőek a körülmények.
Kelet-Nyugatnak sima 9 ütése van 3 szanban. 4 treff ugyan lehívható, de a többit viszi a felvevővonal, és mivel nekik 3–3 van belőle, nem is valószínű, hogy öt kiálljon. Sok Észak–Dél persze küzdött kőr színében, azonban volt, aki hagyta a 3 szant, ami Észak lapjával (ha a partner már támogatta a kőrünket) talán hiba hagyni. Ezúttal minden jó, így összesen négy fejütés áll ki, ezért a mentés nagyon olcsó.
Mikor fordulhat ilyen elő? Ha nagy fitünk van, tehát nagy bukás nem fenyeget, míg az ellenfélnek egy fogása van csak a színünkben, de ezt kompenzálja, hogy egy (vagy esetünkben két) erős, hosszú színnel megcsinálja az adu nélküli gémet, mielőtt mi ütésbe kerülhetnénk.
Gratulálunk a bajnokoknak, érmeseknek és feljutóknak, ősszel a csapatbajnoksággal folytatjuk!