Hagyományosan e mérkőzések javát a KMR csapatok nyerik, idén azonban két vidéki is győzött a nyolcaddöntőben – más kérdés, hogy végül közülük az egyik, a Tatabánya-Hanga visszalépett, és szerencsés vesztesként a Tavirózsa jutott tovább. Sándor Judithék meglepetést meglepetésre halmoztak a vigaszágon, legalább három náluk erősebbnek gondolt együttest győztek le, és az elképesztő sorozat ezzel folytatódott!
Pénteken 48 leosztásos mérkőzéseket vívtak a csapatok az elődöntőért, míg szombaton és vasárnap 64-64 parti döntött továbbjutóról, illetve végső győztesről.
A sorsoláson a Lucky Fools a Tavirózsát kapta, és itt véget is ért a tündérmese, 87 ponttal győztek Jánosikék.
A FÉSZEK–Tatabánya-TSC mérkőzés sem hozott szoros küzdelmet, Bárczyék végig vezetve, 56 IMP-vel bizonyultak jobbnak.
A Galim–Gamax meccs nagy rangadónak számított, és nem is okozott csalódást, itt az utolsó parti előtt még döntetlen volt az állás, de egy ötpontos töredékszvinggel Homonnayék jutottak tovább.
Hasonlóan nagy izgalmakat hozott a SZTAKI–Angels csata. Szőnyiék már a KMR főágon is nagy meglepetést okoztak, amikor 64 leosztásos meccsen legyőzték egy nagyon erős szettel a Gamaxot (így került a csapatbajnok a vigaszágra), és ezúttal is volt egy +39 pontos játékrészük, így az utolsó pillanatig versenyben voltak a válogatott gerincét adó Kemény-csapat ellen.
A Vikor Dánielt villámmal leigazoló hazaiak az utolsó parti előtt még vezettek, de itt is e leosztás döntött: egy, már tulajdonképp elbukott gémet teljesített az Angels, és ezzel szintén 5 pont döntött a vendégek javára.
Nézzünk pár izgalmas partit a negyeddöntőkből.
Kimenjünk-e a kontrából?
Mindig izgalmas kérdés, az 1 pikk–4 kőr–kontra büntető? Erőjelző? Információs? A 4 szan vajon minorokat jelentene?
Volt, aki egyszerűen egyből 4 pikket mondott, ami elég furának látszik, de sikeres volt, hiszen csak egyet bukott.
A másik asztalon viszont információsnak vették.
Végül itt is pikket játszottak, de kettővel magasabban, a 6 pikk kis segítséggel kettőt bukott, de így is a Tavirózsa írt a partin 7 IMP-t.
Sok asztalon azonban elpasszolták a kontrát, mondván, ez csak bukik egyet valahogy – nos, nem így lett, a –790 nem nézett ki jól.
Egyedül Talyigás Péter gondolta úgy, jobb ebből az erőjelző kontrából kimenni.
Az 5 kárót persze elbukták, de a –100 sokkal olcsóbb, mint az ellenfél teljesített kőr gémje, így 12 pontot keresett a Galim, és vezetett is az első harmad után.
Sok izgalmas partiról írhatnánk még, egy szép ellenjátékot érdemes megnézni Zábrádi Benjámintól.
Minden más asztalon 10 ütést vittek haza (igaz, nem mindenhol mondtak gémet), egyedül itt sikerült kilencen tartani a felvevőt. A cél, hogy ne tudjon kettőt lopni az asztali rövid adu, így Keletnek adut kell hoznia, Nyugatnak pedig el kell lopni a második menet pikket, hogy még egyszer kőrt hívhasson, így nem lesz a felvevőnek természetes pikk ütése, és a lopások száma is egyre csökken. Szép megoldás!
Természetesen írnunk kell az utolsó parti izgalmairól is.
Míg az első két meccsen a vendégek szép búcsúként írtak két számjegyű pontot a partin, felírva a kőr gémet (Lévai Ferenc játszotta jól), a szoros összecsapásokon inkább a káró töredék volt a favorit.
Tipikus licitmenet, Dél talán mondhatna 3 pikket (a kopogás hiányából arra következtethetünk, hogy a 3 treff nem ígért támogatást), de talán a közbeszólás nem jelentett akkora lapot, hogy érdemes lenne kockáztatni.
A másik asztalon azonban Dél emelt, és Észak küzdött.
A három pikk ugyan bukik kettőt, de nem lehet megkontrázni, és Nyugat stabil kárójával, a partner ígért kőr színében ász-bubival még licitált egyet. A 4 kárót azonban nem lehetett teljesíteni, ez az 5 pont pedig épp elég volt a Gamax győzelméhez.
Kicsit furán ment a licit a SZTAKI–Angels mérkőzés egyik asztalán, de a végeredmény normális volt.
A másik asztalon azonban erős szannal indult Nyugat.
A Rubensohl-transzfer után Nyugat kőr gémet vállalt, de vajon tud-e teljesíteni?
Nos, ha eltalálja az adut, azaz impasszt ad, megcsinálja a gémet. Hogy mik voltak a tervei, nem tudjuk, talán a dáma esésében reménykedett, de átütötte a bubit, és így már nem tudott volna teljesíteni – nem tudja a kárókat is hívni, és a pikk királyt is elszöktetni időben.
Észak azonban, miután ellopta a negyedik kárót, mindent tudott – a felvevőnél látott 15 piros pontot, tehát a treff király a partnernél kell legyen, azaz treffeket kellett volna hívni, és a felvevő kiad még két pikket, hiszen nincs híd a pikk király szöktetéséhez. Bizonyára a fáradtság rovására volt írható (ez volt aznap a 48. leosztás, ráadásul munkanapon!), hogy Észak lehívta a pikk ászt, így teljesült a felvétel, és ezzel az Angels jutott tovább.
Szombaton az elődöntőket játszották, és Lucky Fools–Gamax, valamint Angels–FÉSZEK összecsapásokra került sor a sorsolás alapján.
A szinte csak 30 körüli, vagy az alatti „bolondok” ezúttal nem tudtak nagy ellenállást kifejteni a sokkal tapasztaltabb csapatbajnok ellen. A különbség szép lassan, de biztosan nőtt, csak egy szettet tudtak a hazaiak nyerni, 7 ponttal, míg a Gamax 18, 27 és 19-et tudott hozni, sima ügy.
Ebben a szlempartiban pechesek voltak a „szerencsések” (és az Angels is).
Láttunk már ilyen lapokból 13-at is ütni, most elég lett volna, ha az egyik major barátságos, de sem a kőr impassz nem ült, sem a pikk dáma nem volt elfogható, így a Gamax és a FÉSZEK is két számjegyű pontokhoz jutott.
Így licitált az ifjú válogatott pár.
Nehéz kérdés, hogy a Jacoby emelés után mit licitáljon Dél. Ha az ilyen elosztásos 10 pontot is elindítjuk, akkor már nehezen fékezünk, az ászkérdésre be kell mutatni a siként. Engem még úgy tanítottak, a sikén sosem lehet minimum, mert később már nem tudjuk felderíteni, de most bizonyára szintén rámegy a szlemre Észak, és ugyanitt kötnek ki. Ha Délnél pont meglenne az az extra dáma bármely fekete színben, sokkal jobb lenne az egész.
A második elődöntő izgalmasabbnak tűnt. Bár jobban kezdett a FÉSZEK, az első negyed végére csak 2 pont volt az előnye, és a félidőre is csak 5 volt a javukra.
Érdekesen írt duplagém szvinget a Bárczy-csapat: mindkét asztalon aktívan vállaltak és teljesítettek, de pontos ellenjátékra egyik felvételnek sem lett volna szabad teljesülnie.
A 2 kőr emelést nagyra értékelte Vikor Attila, és persze az ellenfél káró licitje is tetszett neki. Északnak nehéz dolga volt, nem tudhatta, hogy a végig passzoló partnerénél az adu ász, ez esetben pedig elé kell tenni egy figurát, hogy tudják tartani az adu kontrollt. A felvevő eltalálta az elmenetelt, így már csak az adu ütéssel tudott belopni a treff magasításba a kőr figurával.
A másik asztalon Dél mert nagyot álmodni.
Egyik ellenfél sem gondolta, hogy ennyire gyenge, így rosszul dobtak, és végül egy pikk ütéssel teljesült is a felvétel – a játékmenet megtekintését gyenge idegzetűeknek nem ajánljuk.
A harmadik játékrészben 8 partiig szoros volt a csata, itt azonban minden egyfelé indult: éles gémek teljesültek kis (vagy nagy) segítséggel, és még a pikk bubi is „nekik fütyült”.
Vikor Attilának a káró indulás után jobban kézre állt a keze felé adni az impasszt, és már csak a szürök száma volt a kérdés, míg odaát…
Itt a végig passzoló ellenfelek ellen máshol kereste a felvevő a „fontos fiatalembert”, és már majdnem teljesített is – de végül a treff lopás miatt bukott.
Ez a fontos 13 pont egy nagy sorozat vége volt: 5 parti alatt 42–0-t (!) hozott a FÉSZEK, és nagy előnnyel fordulhatott az utolsó negyedre.
Az utolsó játékrész is főleg Vágiéknak kedvezett, Máté így csalta csapdába az ellenfelet – csak a végén „mentett”, és simán teljesített.
Igazából többféleképpen is üthetett volna tizenkettőt, de a 750 sem tűnt rossznak. Más kérdés, hogy odaát nem mentettek, hanem kontráztak inkább.
Ami a másik oldalon jól ült, az itt persze rosszul, a felvevő csak a hat aduját és a treff ászt vihette haza, a 800 pedig 2 pontot jelentett az Angelsnek.
A szorosnak induló összecsapást végül 62 IMP-vel nyerte a FÉSZEK, és került a Gamax elleni döntőbe.
Bronzmeccset (hálisten!) nem rendeztek, így vasárnap csak a döntőre koncentrálhattak a nézők.
Az első 16-ban szoros volt a csata, sőt, egy egzotikus 760-as írással nagyot keresett a vendégcsapat, de egy éles szlemben talán nem volt szerencséje.
Dumbovich bizonyára szleminvitnek szánta az 5 kárót, partnere viszont sikénes ászkérdésre válaszolt, így kimaradtak ebből az egész jó felvételből.
Nem volt egyértelmű, merre is tart a licit, de végül a jó 6 pikkben landoltak. Egy darabig minden jól is haladt, a végén azonban a 4–0 adu miatt kirövidült a felvevő és bukott, így nem a FÉSZEK, hanem a Gamax szerzett 13 pontot, és vezetett az első szünetben 10 ponttal.
Az első két parti meghatározó volt. Előbb Lakatos Péter játszott jobban egy gémet, majd egy simán bukós gémben megbicsaklott az ellenjáték, és máris 30 felett járt a különbség.
A pikk bubi impassz egyenes játék, ami hamar teljesítéshez vezetett, míg a másik asztalon a felvevő minden pontot Délhez képzelt (aki elindult a licitben valóban), így végjátékot tervezett, de ez nem volt sikeres.
A játékrészben ugyan ezután nem volt két számjegyű írás, de szinte minden töredéken és mans gémen Homonnayék kerestek, és a félidőben már 43 volt az előnyük.
Ahogy a különbség nőtt, még a szerencse sem állt Vágiék mellé.
Bemondták ezt a szinte tiszta impasszos szlemet, de pechjükre nem ült.
Ezt az éles szlemet ugyan megcsinálták, de ezután is szinte minden pont az ellenfélhez került.
Nehéz dolga volt Szabó Csabának, nem találta meg a buktató pikk indulást.
Bár egy duplagémmel még kozmetikáztak Vikorék, az utolsó 16 is a Gamaxé lett, akik így 72 IMP-s elsöprő győzelmet arattak, és lettek a 2026-os Magyar Kupa győztesei.
A Gamax csapat névsora: Dumbovich Miklós, Fischer Brigitta, Homonnay Géza, Lakatos Péter, Szabó Csaba, és a hétvégén nem játszó Winkler Gábor. Gratulálunk!