Nézzük először is, hogy melyik mérkőzésen miért is folyt a küzdelem.
A legkevésbé érdekesnek a korábbról hatalmas rangadónak számító, és most is hasonló erők csatáját hozó GAMAX–Visoft összecsapás volt, de csak azért, mert nem nagyon tudtak a felek már elmozdulni a tabellán: a GAMAX biztos bajnokként ülhetett asztalhoz, míg a Visoftnak nagy győzelem (és nagy mázli) kellett volna a dobogóhoz, és nagy vereség, hogy lecsússzon a negyedik helyről – itt nem is lett változás.
A Grand Slam a Budaörs 17-et fogadta; a már kiesett hazaiak számára már nem volt nagyon érdekes az eredmény, míg a budaörsiek nagy győzelem esetén akár oda is érhettek a hatodik helyre, erről végül a kis győzelem miatt lecsúsztak.
A P-T–TMX összecsapáson más-más volt a csapatoknak a tét: a P-T már szinte biztos dobogós volt a meccs előtt, de persze szerették volna megelőzni a Galimot a dobogón, míg a TMX azok közé tartozott, akik nagy győzelemmel a hatban, nagy vereséggel kieső/osztályozó helyen találhatták volna magu(n)kat. Itt döntetlen született, amivel mindenki megőrizte előzetes helyét (bronz, illetve 8. hely lett a vége).
Az Elastron–FÉSZEK (régebben: Taurus–FÉSZEK) inkább a hazaiaknak számított, nem szerettek volna ők sem az utolsó háromban végezni, a FÉSZEK szinte biztosan az 5. helyet vette birtokba, persze itt is lehettek volna meglepetések esetén változások. A FÉSZEK játszott nyugodtabban, és simán nyert, míg a régi gumigyárosok ezúttal halvány teljesítményükkel magukat hozták nehéz helyzetbe: nagy múltjukhoz méltatlanul osztályozót kell majd játsszaniuk az első osztályban maradásért.
Az Ecosoft–MTK-Dienes csata elsősorban a kiesés elkerüléséért folyt. Az Ecosoftnak egy 21 pont feletti győzelem bennmaradást, vagy legalábbis osztályozót jelenthetett (volna), míg a Dienes nem tudta biztosan, előre vagy hátra tekintgessen. Az első félidőben nagy előnyt kovácsoltak az MTK-sok, és bár a második játékrészben kissé javítottak a hazaiak, végül (némi meglepetésre) Dömösék befutottak a hatodik helyre! Bravó. Az Ecosoft pedig így maradt a 11., azaz kiesett.
A Galim–Interface mérkőzésen a hazaiak a második hely megőrzéséért küzdöttek (sikerrel), míg az Interface a sok középmezőnyös csapathoz hasonlóan próbált hatba jutni, de legalábbis nem kiesni, ha nagy a baj. Nos, a kiesést elkerülték, megcsípték a 9. helyet.
Mivel szinte minden meccsnek volt tétje, ezért inkább csak érdekes partikat szemezgettünk ezúttal, lássunk néhányat.
Szinte mindenhol nagy szvingeket hoztak ezek a vad elosztások. A legtöbbször Kelet–Nyugat megtalálta a 4–4-es pikkjét, pechjére, mert az 5–0 adu miatt kontrával buktak 2-3-at, esetleg 4-et. A legcsendesebb a GAMAX–Visoft volt, mindkét asztalon a 3-as magasságon teljesítettek a hazaiak töredéket, 6 pontért, a legvadabb pedig a saját meccsünk volt, ahol Hittmannék megtalálták a 2-szer bukó 4 kőrt, mint legjobb felvételt, végül azonban Szőnyi György a biztosnak tűnő 5 treffet választotta, ez 1100 pont mínuszt, és –17 (számunkra fontos plusz) pontot jelentett.
Érdekes indító kijátszási, majd felvevőjáték feladat volt ez a parti.
Általában kevéssé informatív licit után kellett Keletnek 3 szan ellen indulnia, és meglepően sokan (a gyenge lap, és a gyenge szín dacára) kőrrel jöttek, amire már csak meg kellett volna találnia a felvevőnek a treff dámát. Kissé átkoztam magam, hogy inkább pikkel kellett volna indulni, hiszen a partner lapja erősebb, az ő hosszú majorja esélyesebb, mint a saját.
Hittmann László érdekesen játszotta a partit.
A kőr indulás után jó ötlet a káró impassz. Ha esetleg nem is ül, nem biztos, hogy megtalálják a váltást, és már haza is értünk. Ezután a pikk hívás jó pszichológiai esély: valószínűleg nem fogják lehívni a pikkeket (hacsak nincs az egész szín egy kézben), és hátha belehívnak a treffbe. Miután újabb passzívot hívtam, úgy gondolta, biztosan nálam a treff dáma, azért nem hívom – így végül kettőt bukott, de szerintem jól játszott!
A legjobban Balásy–Tichy licitált: miután a közbeszólásra kiderült, nincs pikk fogásuk, 5 treffet vállaltak, ami a treff dáma elfogásával elvehetetlen. Szép volt!
Szilágyi László és Kovács Gergely a treff dáma elkapásával teljesített, végül pedig összesen ketten „jártak iskolába”, azaz indultak pikkel: Bódis Gyula és Czímer Csaba.
Izgalmas lehet, hogyan teljesíthető a 4 kőr ebben a partiban? Nos, a legtöbb helyen nem hívtak pikket a kőr ász után (kivéve Kemény Györgyöt, szép volt!), így a káróra eldobható voltak a kézi pikkek, így teljesítettek. A gép szerint azonban mindig benne van a felvétel, csak arra kell játszanunk, hogy valóban az a helyzet, amit látunk, tehát ki kell csavarni Dél kezéből a két aduütését! Innen már egyszerű: egy pikket lophatunk a kézben, egy treffet az asztalon, majd a harmadik menet kárót is ellopjuk, így csak 3–3 adu marad, nálunk a KJ9, balra a QTx, a kilences vagy a bubi hívására pedig Dél megadja magát.
A többség jól vizsgázott (én nem), és nem szólt közbe Kelet lapjával.
Ezután felvették és megcsinálták persze a 4 kőrt, de még mindig olcsóbb volt, mint a 2 káró kontrával… Ebben 3 ütés jár a felvevőnek, azaz –1400 a helyes eredmény, a 6 ilyen asztalból csak egyen sikerült ezt összehozni, volt, ahol egyenesen 800-ből megúszták a Keletek a fegyelmezetlen közbe szólást. Igazából mit nyerhetünk vele? A partner ráadásul passzos, tehát gémünk nem nagyon lesz, viszont a lapunk egyenletes, a színünk rongyos, a laperőnk alig éri el az indulóerőt… A passz a helyes licit.
A második félidő kevésbé hozott nagy izgalmakat, bár volt két jó esélyű szlem, de a többség ezeket is megtalálta. Hogyan maradhatott ki ez?
Például így:
Ahol Észak 3 kőrrel zárt ki, már nem maradt igazán hely felüllicitre, szleminvitre, és így 4 pikkel zártak a felek előbb-utóbb. 2 kőrre sokkal könnyebb a helyzet, hiszen splintert is lehet adni a 2 pikk közbeszólásra például.
Izgalmas évet zártunk, gratulálunk a bajnok GAMAX-nak és az ezüstérmes Galimnak. Mindenképp kiemelendő a P-T remek egész éves teljesítménye csapatversenyeken, amit a csb bronzával tettek teljessé. Talán a megérdemeltnél kevesebbszer kerültek be a híradóba, talán mert szokatlan rendszerüket nehéz dekódolnia az írónak. Több kritikát is kaptunk – miért nem írtad meg ezt vagy azt a partit? –, javasoljuk, hogy legközelebb bátran írjanak, keressenek meg azok, akik izgalmas, megjelenésre érdemes licittel vagy lejátszással találkoztak az adott játéknapon, szívesen adunk teret ezeknek a partiknak. Sajnos, minden partit nem áll módunkban egyesével végignézni.
Ezzel tehát elbúcsúztunk a Böszörményi úti versenyteremtől, januárban az új helyszínen, a Récsei Centerben találkozunk!