1903. július 16-án, felvidéki földbirtokos családban jött világra harmadik gyermekként Deutsch Róbert. Apja Deutsch Antal, anyja Freyer Etelka. A fiú vezetéknevét, a kor névmagyarosítási divatjának szellemében hároméves korában Darvasra változtatták. Darvas Róbert ifjúkorát, iskoláit homály fedi. Trianon után szülőföldjét Csehszlovákiához csatolták, ő Budapestre költözött. Hogy mivel foglalkozott a 20-as években, azt csak találgatni tudjuk, azonban az valószínű, hogy elmerült a kávéházak, szalonok varázslatos világában, s így a kártya és a sakk játszhatta a főszerepet életében.
A játék szerelmesének a harmadik évtizedben – amikor beköszöntött a bridzs aranykora – ragyogott fel a szerencsecsillaga. Tombolt a bridzsjáték divatja, a fővárosban és vidéken egyaránt. A kiváló játékos a nap huszonnégy óráját a bridzs világában élte. Délután néhány robber, este csapatmeccs, utána elemzés egy-két pohár pezsgő mellett, délelőtt pedig az írás töltötte ki idejét. Kihagytam az éjszakát, pedig a halhatatlanságot ennek köszönheti. Álmában és álmatlanságában a kártyalapok meséit hallgatta, ezt jegyezte le reggeli után. Ebéd, és kezdődött minden elölről.
Bridzsversenyzői pályáján az első jelentős állomásra 1934-ben érkezett: az európai élmezőnyt vezető osztráko
kat legyőző válogatott tagja lett. Ebben az évben egyébként Magyarország csapata első helyezést ért el az Európa-bajnokságon _éppen Bécsben_, ám a válogatott csapat tagjai a Fészek játékosai voltak. Darvas
dr. Hilb Jenővel
a World Bridge Olympic szimultán problémamegoldó vetélkedőn indult. „Vigaszdíja” nem kevesebb mint a világbajnoki cím lett. Ezt a ver
senyt 1932 és 1963 között több ezer pár részvételével rendezték a világ minden táján. Az ideális terep ezek szerint Darvas Róbert számára ez lehetett, de a hagyományos bajnokságokon is sokszor győzött.
Egy később megnyert országos csapatbajnokság után csapattársa,
Ferenczy György
írta róla: „Darvas Róbert, a kiváló elmélettudós nem cáfolt rá hírére. Elméletileg az összes partit remekül oldotta meg. A gyakorlat persze más…” Hát igen, Gyurika szeretett csipkelődni.
1936-ban a stockholmi Eb-n válogatottunk – Darvassal – második lett. Az első hely egyetlen partin múlt. Az egyik asztalon a magyar játékos elbukta a könnyen teljesíthető 3 szanzadut. A másik teremben Darvas ellenjátékosként akarta félrevezetni a felvevőt. Sajnos a partner nem ismerte fel a helyzetet és ő lett az áldozat. Elméletileg minden rendben volt…
A Színházi Élet című folyóiratra ma azt mondanánk, hogy bulvárlap. Valóban, a színdarabok, irodalmi művek elemzése, tárcák, glosszák mellett a társasági élet pletykáit is megtalálhatta a kíváncsi olvasó. Kivel látták X grófot az éjszakában pezsgőzni? Melyik színésznő kivel és hol nyaral? De a lap értékét nem ez határozta meg. A teljesség igénye nélkül említenénk néhány szerzőt: Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond. Természetesen számunkra a legfontosabb: Darvas Róbert. Akiről ötven év múlva azt nyilatkozta Victor Mollo, hogy ő írta a világ legjobb bridzskönyvét. Ő csak tudta, hiszen a földkerekség legtermékenyebb bridzsirodalmi szerzője volt. Mollo életstílusa egyébként megegyezett Darvaséval. Csak tovább tartott.
A folyóirat bridzsrovatában rejtvények, tudósítások váltogatták egymást, de etikai intelmekről is szó esett. Itt jelentek meg először a kártyamesék, kilenc gyöngyszem a későbbi ötvenkettőből. Itt látott napvilágot az először általa felismert technika is, mely az 1934-ben megjelent Bridzsjáték és ellenjáték – A lejátszás módszere és művészete című könyvében is szerepel. Ennek lényege, hogy a felvevő elnyeli az ellenfél látszólagos adu ütését.
Dél 6 kárót játszik, Nyugat kőrrel indul. Üt a kéz, káró dáma és bubi következik. Három pikk ütés a dáma elleni impasszal, treff király, ász, treff lopás a további sorrend. Kőr ász, kőr hívás után Kelet üt és az alábbi végállás áll elő:
Az adu beszorítás ritka csodája ellen az ellenjátékos tehetetlen!
A kor neves írói és költői is a kávéházak világában töltötték napjaik egy részét. A korábban említettek mellett Darvas társaságában időnként feltűnt József Attila is. Egyik találkozójukról az alábbi Darvas-írás jelent meg a Színházi Életben:
Darvas itt sem bújik ki a rejtvénykészítő bőréből, és a költő nevének megfejtésére készteti az olvasót. József Attilától egyébként nem volt idegen az efféle játék. Szeretett játszani a nyelvvel, versformákkal, rímekkel. Írt reklámvers paródiát, névnapi köszöntőt, versbe szedett étlapot és báli meghívót is.
1938-ban az ismert történelmi események _Anschluss, zsidótörvények stb._ következtében hosszú időre háttérbe szorul a magyar bridzs, így megszakad Darvas Róbert pályafutása is, és sohasem tér vissza a régi kerékvágásba. Megszűnik a Színházi Élet, a főszerkesztő Amerikába emigrál.
Darvas a háború alatt Hevesre menekül, ahonnan a lakosságot Kömlőre telepítik. Itt köt házasságot a 35 éves hevesi zongoratanárnővel, Szőke Gabriellával.
A háborút tehát megúszta, de a város, a kávéházak, a társadalom romokban hevert. Szeretett volna külföldre utazni. Ehhez azonban útlevél kellett, az útlevélhez pedig az alábbi dokumentum:
BIZONYÍTVÁNY
Alulírottak együttesen bizonyítjuk, hogy Darvas Róbert gazdálkodó, budapesti lakos _XI. Ábel Jenő utca 4a. Magasfdszt. 2._, nemzethűség és politikai megbízhatóság tekintetében kifogástalan magatartást tanúsít, és tudomásunk szerint mindig is kifogástalan magatartást tanúsított.
Aláírta a házmegbízott, a tömbmegbízott, egy rendőr nyomozó alhadnagy és
Szeleczky Ferenc
miniszteri műszaki tanácsos. Utóbbi a 60-as, 70-es évek sikeres csapatának kapitánya. A bridzsezők összetartottak. Lehet, hogy a rendőr is az volt?
A profi bridzsezőből gazdálkodó lett. Az útlevél megszerzése előtt azonban akadályok tornyosultak. Kiderült, hogy ő tulajdonképpen csehszlovák állampolgár, mivel a szülőföldje időközben határon kívülre került. Először honosítási kérelmet kellett beadnia, s csak miután ez eredményes volt, fordulhatott a belügyminiszterhez útlevélkérelmével, neki azonban nem volt ideje ilyen apró-cseprő ügyekkel foglalkozni. Elképzelhető, hogy a koncepciós perek előkészítése leterhelte. Ezt a feladatkört olyan jól teljesítette, hogy saját maga is áldozat lett.
Róbert végül – mivel a vasfüggöny időközben lezárult – örökre itthon maradt. Valószínűleg nem kapott útlevelet. Pedig fontos lett volna elutaznia, ugyanis időközben megjelent Londonban a háború alatt írt Right Through the Pack _A pakli szemével_ című könyve. A mű dr. Paul Stern közvetítésével került a kiadóhoz.
Stern kétszer nyert Európa-bajnokságot Ausztria színeiben, kapitánya volt a
1937-es budapesti világbajnokság
döntőjében a Culbertson legénységet verő együttesnek. Ő alkotta meg a Vienna Treff rendszert, és ő találta ki a 7–5–3–1-es pontszámítást. Ausztria megszállása után, az utolsó pillanatban Svájcon keresztül, kalandos úton menekült Angliába. Igen előkelő helyen volt a nácik halállistáján... Londonban oktatással és robberbriddzsel foglalkozott. Ausztriában diplomata volt, de a bridzsasztalnál nem a diplomácia volt a fő erénye. Partnereit ökörnek, szamárnak, csacsinak nevezte, ha hibáztak. „Kedvelem az állatokat” – mondta egy interjúban, amikor efelől kérdezték. Amikor a riporter arról faggatta, hogy „a csésze kávét miért borította egyik partnerére”, ez volt a válasza: „Nem volt benne cukor.”
Kézenfekvő, hogy Darvas régi ismerősét kereste meg a könyvvel. Stern pedig Norman de Villiers Hartot kérte fel társszerzőnek. Erre tartalmi, de főleg nyelvi okokból volt szükség. Hart először vonakodott, de a kézirat elolvasása után lelkesen igent mondott. Elkezdődött együttműködése a szerzővel, akivel személyesen soha sem találkozott. Kicseréltek néhány partit, és a pesti humort angollal helyettesítették. Végül egy csodálatos irodalmi alkotás született. A tündérmesében az 52 kártyalap mindegyike egy olyan partiról mond történetet, amelyben kulcsszerepet játszik.
A könyvhöz, a szerzőn és Sternen kívül, Culbertson is írt előszót. Utóbbi azért volt fontos, hogy az amerikai piac is felfigyeljen. El is indult a mű a világsiker útján, és azóta is folyamatosan halad rajta.
Róbert itthoni pályája már nem volt ennyire sikeres. Felesége tíz hold szőlőjét, ami havi 600 forint jövedelmet biztosított számukra, államosították. Azt remélhetően megúszta, hogy – Ottlik Gézához hasonlóan – kuláknak nyilvánítsák. 1948-ban már műszaki tisztviselőként dolgozott a Ganz Villany Művekben. Ezzel tudta elkerülni a közveszélyes munkakerülés bélyegét. A bridzsélet aludt, így a sakkhoz fordult, ezen a területen is kiváló feladványszerző volt. A briddzsel szemben a sakk elismert tevékenység volt ezekben a zivataros években. Lenin ugyanis sakkozott…
Egy anekdota fűződik a nevéhez ezekből az évekből. Dr. Kóczián Imre, a kiváló bridzsező, többek között világbajnoki ezüstérmes, civilben ügyvéd, magára vonta az ÁVH figyelmét. Hogy mivel, azt nem tudjuk, lehet, hogy elmesélt egy viccet Rákosiról... Házkutatást tartottak nála, és találtak egy rejtélyesnek tűnő táblázatot 1–6-ig terjedő számokkal. Felmerült a gyanú, hogy egy imperialista ügynököt sikerült fülön csípni! Természetesen azonnal letartóztatták, és napokig vallatták a „kód” megfejtéséről. Nem fogadták el Imre bátyánknak azt a nevetséges állítását, hogy a táblázat arra vonatkozik, hogy hat játékos esetén milyen párosításban üljenek asztalhoz egymás után a résztvevők. Az a ritka eset fordult elő, hogy az ügy tisztázódott. Kerestek egy szakértőt, Darvas Róbertet. Ő a papírra nézve így kezdte mondókáját: „Ha hatan bridzseznek…”
_A képen Németh Lifi, Márton Géza, Kóczián Imre_
Valószínűleg az 1953-ban Nagy Imre hatására bekövetkező enyhülés tette lehetővé, hogy Darvas szellemi szabadfoglalkozású lehetett. Így több ideje maradt a következő bridzskönyv előkészítésére. Évek alatt, rendkívüli körülmények között született meg a Spotlight on Card Play _Reflektorfényben a lejátszás_. A művet csak 1960-ban, Róbert halála után adhatták ki, a szerzőtárs Paul Lukács volt.
Lukács Pali 1938-ban emigrált Pestről az akkor még születőben lévő Izraelbe. 23 éves volt, s nagy tehetségnek tartották. Új hazájában nem talált az akkor még alacsony szinten levő helyi bridzstársaságban megfelelő partnerekre, így feladványokkal kezdett foglalkozni. Rövid idő alatt világhírű lett. Érdekes, hogy róla is Mollo nyilatkozatát idézhetjük: „a legjobb bridzsező az asztaltól távol”. Idővel – nem utolsósorban Lukács tevékenysége nyomán – az izraeli bridzs is felnőtt a világszínvonalhoz. Ennek következtében a válogatott színeiben Lukács is többször asztalhoz ülhetett. Érdekes, hogy a két szerző e könyv esetében is távkapcsolatban dolgozott. Levélváltásaikban – kísérő szöveg nélkül – partik jöttek és mentek. A borítékokon látszott, hogy ellenőrzik a kapcsolatot, hiszen Izrael abban az időben enyhén szólva nem tartozott a baráti országok közé. Lehet, hogy a titkosszolgálat csak figyelt és várt, mindenesetre nem avatkoztak közbe.
1957 elején csoda történik: a házaspár kivándorló útlevelet kap! Készülnek az útra, Párizsba mennének vonattal, ahol a pályaudvaron Jean Besse, a világhírű játékos és teoretikus fogadná őket. Gabriella aggódva kérdezi a férjét: „Hogyan fogjuk egymást megismerni?” Mire Róbert: „Egy bridzsező minden helyzetben megtalálja a megoldást.” Valóban, Besse egy pakli kártyával a kezében várta vendégeit.
A vonatról azonban csak Gabriella szállt le. Az utazás előtt, a célegyenesben Róbert megfáradt szíve örökre megállt. Nem kétséges, hogy hasonló ünneplésben lett volna része a szabad világban, mint Ottliknak az 1976-os monte-carlói olimpián, ahol végre személyesen találkozhatott a bridzsvilág az addig csak briliáns írásaiból ismert mesterrel.
Utószó
Gyermekkoromban, iskolába jövet-menet, nap mint nap elmentem a ház előtt, ahol Darvasék éltek. Nem sejthettem, hogy több mint fél évszázad múltával az ott lakó óriás egyszer a figyelmem középpontjába kerül. Azt sem tudtam, hogy mit jelentenek azok a rejtelmes ábrák, amiket a padláson talált Színházi Életben láttam. Távol kerültem a szülői háztól, a környéktől, ritkán járok afelé. Remélem, ha legközelebb arra megyek, egy emléktáblát találok az Ábel Jenő utcai ház falán.
_A világon az egyik legnagyobb népszerűségnek örvendő bridzskönyv magyar szerzőjéről hosszas kutatómunka után sem találtunk hiteles fényképet. Születésének 110. évfordulóján, július 16-án bridzses életrajzával emlékezünk Darvas Róbertre, ez lesz a Darvas 110 sorozat következő darabja – a szerk._
