Máris nagy nyeresége a magyar bridzsnek Négyesi Gyuri sportág váltása. A korábbi sakkozó, neves sakktörténész, tapasztalatait, kapcsolatait, új forrásokat bocsátott rendelkezésünkre a Darvas-életmű kutatásához, és ezek különleges eredményeket hoztak. Beszélgetésünket is váratlan bejelentéssel indítja.
– Tisztában vagyok Darvas Róbert bridzsezői munkásságával, de nyilvánvaló, hogy ő sakkozóként született és halt meg.
– Éppen ez az. A Magyar Sakkvilág szerint 1929-ben, Antal bátyjával együtt, játszott a Lágymányos-Kelenföldi _később Szávay_ Sakk-körben. A kör elnöke Karinthy Frigyes, törzshelyük a Hadik kávéház volt.
– Bizonyára e kapcsolatnak köszönhetjük, hogy Karinthy is írt a Magyar Bridzsélet első számába.– Jogos lehet a feltételezés, hogy a Darvas fiúk beilleszkedését a főváros jobb köreibe a neves író segítette, hiszen az idősebb esküvői tanúja volt, és talán a fiatalabbnak is egyengette útját a Színházi Élethez. Azonban Róbert először nem a sakk- vagy a bridzsasztalnál bizonyított, hanem feladványszerzőként. A Szász Lajos-emlékversenyen lett első díjas a szabad patt 3 lépésben témájú pályaművével 1931-ben. _Karinthy portré az 1934-es Budapesti Sakkújságból_
– Végül is a sakk és a bridzs egyaránt logikai játék…– A közös pontokról és a különbségekről sokat lehetne mesélni. Ha a két játéknak csak a magyarországi történetét vetjük össze, láthatjuk, hogy a sakk már IV. Béla idejében bizonyítottan megjelent. A visegrádi várban találtak ebből az időből sakkfigurákat. Az első ismert sakkjátékos Beatrix királyné, Mátyás királyunk felesége volt. Az első magyar nyelvű sakk-könyv pedig 1758-ban jelent meg. A bridzs elődje, a whist a XIX. század elején terjedt el nálunk, az első whistkönyvet 1824-ben adják ki. De aki igazán összehozta a két játékot, nem más, mint gróf Széchenyi István, a Pesti Casino ötletadója. A „tisztességes élvezetek gyűlhelyeként” megjelölt intézmény a sakkot és a kezdeti időkben, a nem-szerencsejátéknak minősített kártyajátékokat is befogadta. Sokat tett az ügyért nemrég elhunyt sporttársunk, Dessewffy Arisztid üknagybátyja is, a mártír tábornok, békésebb időkben az Országos Kaszinó alapítója. _Forrás: www.kartya-jatek.hu_
– Végtére is első bridzsbajnokaink a Lipótvárosi Casino csapatának tagjai voltak, köztük Hilb Jenővel, Darvas világbajnok partnerével.
– Most nagyot ugrottunk az időben. A sakk a múlt század elején már széles körben elterjedt volt. Sakk-körök működtek a fővárosban és vidéken egyaránt. Amikor a 30-as évek elején a bridzs a römiszalonok világát bolygatja meg, már működik a Munkás Sakkszövetség is, saját bajnoksággal. A sakknak 1860-tól volt rovata a Vasárnapi Újságban, Ottlik Géza bridzsről 1933-ban kezd publikálni.
– Hogyan lett a két játék szellemi sport?
– Mint említettem sakkversenyeket már régóta tartottak, amikor 1932-ben kiírták az első országos bridzsbajnokságot. A bridzs azonban gyorsan népszerűvé vált, és a Darvas-fivérek ekkor átpártoltak.
– Ilyesmi bizony ma is előfordul…– Ami a nemzetközi versenyeket illeti, 1924-ben alakult meg a Nemzetközi Sakkszövetség, a FIDE, amely 1927-töl rendez sakkolimpiákat. A Bridzs Világszövetség elődjét, az IBL-t 1932-ben hozták létre, és ekkor rendezték az első Európa-bajnokságot. _Az egykori Lipótvárosi Casinó, a mai Duna Palota épülete. Működött munkásőr bázisként, a Nemzetközi Bridzsfesztivál helyszíne volt 1997-ben, mostanában, négyévente itt számolják a parlamenti választások eredményeit, és itt hirdetnek győztest_
– A bridzs aranykoráról sokat írtunk ezeken az oldalakon. Mi történt a sakkban?– A sikerek alapján bizony mindkét sportágban nagyhatalomnak számított Magyarország ebben az időben. Első világbajnokjelöltünk Maróczy Géza, az ő vezérletével nyertük meg 1927-ben a nyitó sakkolimpiát. E sikerünket 1928-ban megismételjük. Még a korszakhoz tartozik egy nagy siker, 1936-ban. Ekkor 10 fős csapatokkal rendezték Münchenben az olimpiát, amelyet szintén a magyar csapat nyert meg. Közben ezüstérmek is jelezték, hogy az élcsapatok közé tartozunk _1930, 1937_. De női sakkozásban is volt világbajnokjelöltünk, dr. Faragó Klára személyében.
– Tudjuk, hogy a bridzs súlyos veszteségeket szenvedett a háború alatt, és nehezen kapott lábra az új rendszerben. Hogyan csinálták a sakkozók?
– Az új rendszerben a régi szervezeteknek igazolási eljáráson kellett átesniük. A sakkozók Nagy Sándor módszerével oldották meg a gordiuszi csomót. A Moszkvából érkező Kossa István új szövetséget alapított, a régit megszüntették. Ezután a korábbi alapokat szélesítették. Tömegsport lett a sakk, üzemi, sőt népi bajnokságokat szerveztek, tízezrek sakkoztak. De az igazolt versenyzők száma is meghaladta a tízezret.
– És nem volt valaki, aki áthozhatta volna a bridzset „a túlsó partra”?– A Belügyminisztérium irattárából kikérhető dokumentumokból már megismerhető ez a történet. Eszerint a MBSZ nem tett eleget jelentkezési kötelezettségének, ami a múltbeli működése felülvizsgálatához lett volna szükséges. Miután az elrendelt nyomozás sem vezetett eredményre, 1946. júliusában feloszlatták, erről a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnökét, Vorosilov marsallt is értesítik.
– És nem történt kísérlet új szövetség vagy klub megalakítására?
– A Budavári Sakk- és Bridzskör 1947. október 25-én rendben megalakult, és az akkori rendelkezéseknek megfelelően beadta alapszabályát láttamozásra. A gondosan összeállított dokumentum hivatkozik a két szellemi sport egymást kiegészítő jellegére, a munkában elfáradt dolgozók pihenésére, sőt a dialektikára is. A vezetőségbe választották dr. Kádár Miklós ügyészt…
– Ő lett 1963-ban a BBE első elnöke.
– Nos, akkor tizenöt évet kellett várnia, mert a láttamozást 1948. június 28-án megtagadták. Ezt megelőzően részletes nyomozás folyt az ügyben. Kihallgatásukon a sakkszövetség vezetői „elvi alapon nem tartják indokoltnak a dolgozó tömegek emelkedettebb kulturális igényeit szolgáló sakkjátéknak bárminemű kártyajátékkal való összekapcsolását”. Az eljáró hatóság szerint is „teljesen szükségtelen két ellentétes szellemi tevékenység összekapcsolása, annál is inkább, mivel a bridge mint kártyajáték szerencsejáték is”. A láttamozást végül „állambiztonsági szempontokból” tagadták meg.
– Mitől lett ilyen kedvezőtlen a bridzs megítélése?
– A játékot ekkor, sajnálatos módon, alighanem a háború előtt a kaszinókban már megengedett, szerencsejátékokkal azonosítják. A helyzetről a korabeli Népszava így írt: „A legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf rosszul látott. A kaszinókból kártyavár lett, ahol frakkos naplopók kirabolják egymást, és a bársonypamlagokon nem az ország kultúrnagyságai, hanem a munka kizsákmányolásából elő, könnyűpénzű kártyakiválóságok adnak egymásnak találkát.”
– És mi lett Darvas Róberttel?
– Nem véletlen, hogy a helyzetet látva, ismét a sakk felé fordult. Már 1948-ban sakkozott a XI. kerület csapatában, letette a versenybírói vizsgát, és újra sikeres feladványszerzőként jelentkezett. Tizenkét kitüntetéses feladványát ismerem ebből a korból. Az egyiket be is mutatom: szabad matt két lépésben; sötét kezd és segít világosnak, hogy a megadott lépésszámban bemattolhassa őt.
I. Díj Magyar Sakkélet, 1954
A megoldás: 1 Hd3 Fe2 2. He5 Hd6# *
– Mégis mi lehetett az oka annak, hogy Darvas neve alig tűnik fel a korszak ritka bridzses dokumentumaiban? Hiszen versenyzőtársai Widder, Cohen, Ferenczy, Keleti, mind játszanak
a Sztálin halála után, 1953-ban újrainduló bajnokságokban.
– Nem kizárt, hogy a sakkhoz kötődő tevékenysége, publikálás, versenyvezetés révén bevételhez jutott, és erre szüksége lehetett. Bár legfeljebb 20 forint járt akkor egy egész napi bíráskodásért.
– Külföldön kiadott könyve sikere, folyamatosan fenntartott külföldi kapcsolatai miatt lehetséges, hogy nem akarta megjelenésével kompromittálni a legalitásért küzdő versenybridzset.
– Bár a rendszer logikájából következne Darvas megfigyelése, erre semmilyen adatunk nincsen. De tény, hogy kivándorlási kérelemmel is foglalkoztatta a hatóságokat.
– A sakkban elért eredményei, a honi bridzstől való visszavonulása miatt állítod, hogy sakkozóként halt meg?– Nem történhetett másként. Halálakor, 1957-ben, a Magyar Sakkélet közölt nekrológot, ebben megemlékeztek a bridzsben elért eredményeiről is. Bridzsújság csak 1959-ben jelent meg újra.
– De összevetve a két sportágban elért eredményeit…
– …bridzsben világbajnok, sakkban „csak” nemzetközi hírű feladványszerző volt. De az biztos, hogy különlegesen értette mindkét játék elméleti alapjait, szabályait, elismert sportvezető és remek játékos volt.
– Mégis, melyik állhatott közelebb hozzá?
– Ez nem történészhez illő kérdés. De ha mindenképpen válaszolni kell rá… Tény, hogy Darvas Róbert rövid életét sok kényszerítő körülmény alakította. Mégis volt pillanat, amikor minden bizonnyal szabadon döntött. És biztos vagyok benne, hogy az adott tematikában, azonos színvonalon és idő alatt, József Attila sakkverset is megírt volna…
