Kezdőoldal

A szövetség tagegyesületeinek összesen 54 szavazati joga van, ebből 52 volt jelen a tisztújító közgyűlésen (a cikk eredeti verziójában tévesen az szerepelt, hogy minden szavazati jogosult ott volt – a szerk.). (Járai Zsigmond újonnan megválasztott és Homonnay Géza leköszönő elnök)

Homonnay Géza leköszönő elnök elmondta, hogy hat éve vette át a szövetség vezetését, vezetése alatt rendben folytak a versenyek, a szövetség végig törvényes keretek között működött, nem volt különösebb fennakadás. Kiemelte a 2016-os, budapesti Európa-bajnokságot: „Minden összeállt, a Groupama Aréna méltó helyszín volt, rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk külföldről. Hasznos volt az is, hogy ezzel az Európa-bajnoksággal a bridzs bekerült az állami sporttámogatási rendszerbe.” A szövetség éves költségvetése általában húszmillió forint körül volt, a pénzügyi egyensúlyt végig sikerült tartani, tartalékot nem képzett a szövetség. Géza kiemelte, hogy a print Bridzsélet 2009-es megszűnését mindig is fájlalta. Elfogadta, hogy a pénzügyi racionalitás ezt diktálta, de mindig is úgy gondolta, hogy olyan közösségnek, mint a magyar bridzs, szüksége van egy kézbe vehető kiadványra, ezért számára nagyon fontos, hogy az elmúlt két évben – az ő támogatásával – megjelent az évösszegző Bridzsélet magazin. Sajnálja ugyanakkor, hogy az utánpótlás-képzés terén nem történt előrelépés, hiszen ez a magyar bridzs kiemelten jelentős kérdése. Azt, hogy nem folytatja elnökként, azzal indokolta, hogy a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének elnöki posztját is ellátja, korábban benne volt a teniszszövetség elnökségébe, és most elképzelhető, hogy megint beválasztják a testületbe, ezért nem tudná olyan lelkiismeretesen végezni a bridzselnöki munkáját, amit ő elvár magától. Azt ígérte, anyagilag továbbra is támogatja a magyar bridzset.

Mivel az elnöki posztra, az elnökség további tagjaira és az ellenőrző bizottság tagjaira ugyanannyi elfogadott jelölés érkezett, ahány megválasztandó hely van, Fenyvesi Jenő azt javasolta, hogy szavazzon a közgyűlés nyílt voksolással. Ezt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.

Járai Zsigmond röviden bemutatkozott. Elmondta, hogy pénzügyes, a Nemzeti Bankban és a Pénzügyminisztériumban dolgozott (mi tesszük hozzá, hogy előbbinek elnöke is volt, és volt pénzügyminiszter is), ma is több cég felügyelő bizottságában benne van, a sportszervezésben nincs gyakorlata, a szakmai részt rá is hagyná az elnökségi tagokra, neki az a feladata, hogy pénzt szerezzen és jó kapcsolatokat építsen ki a magyar sportvezetéssel.

Az elnökségi tagjelöltek közül Hermányi Annamária elmondta, hogy hat éve tagja az elnökségnek, a továbbiakban is a klubokkal való kapcsolattartásban dolgozna. Talyigás Péter a belső kommunikációért, a marketingért és a szövetség operatív működéséért felelne. A LoveBridge projektmenedzsere a nem jelenlévő két elnökségi tagjelöltről is szólt. Mátyus Lászlóról elmondta, hogy a vidéki bridzset képviselné a testületben, és a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának dékánjaként a bridzstanítás felsőoktatási akkreditálásáért küzdene. Spielmann János az MTK újonnan létrejövő bridzsszakosztályát vezeti, a nagy múltú budapesti klubnak komoly tervei vannak sportágunkkal. Hodosi Péter korábban már vállalt szövetségi feladatot a bridzsoktatás terén, most is ezzel foglalkozna. Konkoly Csaba a szövetség pénzügyi stabilitásáért felelne, és kiemelte, hogy szívügye az utánpótlás-képzés.

Járai Zsigmondot egyhangúlag szavazta meg a közgyűlés. A további elnökségi tagokról külön-külön szavazás volt, ezek mindegyikén a Kibic Klub (4 szavazati jog az 52-ből) tartózkodott, a többi küldött igennel szavazott. Tibor Tamás a Kibic képviseletében megindokolta klubja álláspontját, eszerint az új elnökség által meghirdetett nyílt hatalomgyakorlással nincs összhangban az, hogy egy Facebook-posztban mondta el programját a csapat, de támogatják az új vezetést. Az ellenőrző bizottságba egyhangúlag választotta meg a közgyűlés a korábbi tagokat, Makara Klárát, Riesz Bíbort és Sándor Judithot.

A szavazás után szóba került a koronavírus miatt kialakult helyzet, de itt konkrétumok nem hangzottak el. Az utánpótlás-képzésről sok szó esett. Hodosi Péter négy korcsoportra, az iskolásokra, az egyetemistákra, a felnőttekre és a szépkorúakra szabott alaptanterv elkészítését jelentette be, azt mondta, hogy ennek késznek kell lennie április végére. Korábban a bemutatkozásában elmondta, hogy tíz év alatt mind a négy célcsoportban évi száz bridzsező bevonását tűzte ki célul, ez összesen négyezer bridzsezőt jelent. A tanmenet elkészítése mellett kritikus pontnak tartja az oktatók képzését, ezért azt tervezik, hogy oktatói képzés és minősítő vizsga is lesz, ezután a klubokat igyekeznek rávenni arra, hogy az MBSZ által minősített oktatókat alkalmazzák.

Az elmúlt években sem sikerült ezen a téren áttörést elérni, a közgyűlésen is az volt a közvélekedés, hogy enélkül további fogyásra és végül eltűnésre kell számítani. Sok sikert az új vezetésnek minden munkájához, különös tekintettel az utánpótlás-képzési rendszer beindításához!

Gyorsinterjú Járai Zsigmonddal

– Már gyerekkoromban rendszeres olvasója voltam a Bridzséletnek. Tizenhat éves koromban tanultam meg bridzsezni a bátyámtól, aki aztán matematikus lett. Akkor sokáig, az egyetemi évek alatt is olvastam az újságot, aztán ahogy dolgozni kezdtem, háttérbe szorult a bridzsezés, de most nyugdíjasként újra belevetettem magam.

– Fiatal korodban versenyeztetek is?
– Családi körben kezdtük, aztán Debrecenben a bátyám szervezett egy klubot és abban versenyeztünk is. Az egyetem alatt a Kőris utcába jártam versenyekre, harmincéves korom után inkább csak a családdal, baráti körben játszottunk, harminc éven át egyáltalán nem versenyeztem, de az elmúlt években újra.

– A Magyar Bridzs Szövetség elnökeként mit szeretnél elérni?
– A bridzséletet nem nagyon ismerem, mert játszani játszottam ugyan, de a szervezésébe nem folytam bele eddig egyáltalán. Azt látom, hogy az utánpótlás felkeresésében, oktatásban vannak problémák, a fő célnak azt nevezném, hogy a bridzs mint szellemi sport a megfelelő helyre kerüljön, elismert szellemi sport legyen Magyarországon, minél többen játsszák minél több klubban. Amiben én elsősorban segíteni tudok, az az ehhez szükséges anyagi források megteremtése, de nyilván a kollégák jobban ismerik, mik az aktuális teendők. Szeretném, ha jobban aktivizálódna a magyar bridzsélet, azt nem gondolom, hogy oda vissza lehet menni, ahol a 30-as években voltunk, de hogy Európa élvonalában ott legyünk, az elérhető.

– Konkrét vállalást tudsz tenni pénz tekintetében?
– Fogalmam sincs, mit lehet ezen téren elérni. Megmondom őszintén, megdöbbentem, amikor azt hallottam, hogy húszmillió körüli a költségvetés. Ez rettenetes kevés.

– Nagyobb számokhoz vagy szokva.
– Sokkal nagyobb számokhoz!

– Legyenek itt is nagy számok!
– Megpróbáljuk. Nem is gondoltam, hogy ilyen kevés pénzből ilyen jó bridzséletet lehet szervezi Magyarországon. Meg kéne duplázni egy-két éven belül.

– Kicsit hazabeszélve kérdezem, hogy az elődöd kiemelte a Bridzsélet magazin fontosságát, mit gondolsz erről?
– Nagyon fontosnak tartom, szerintem is kell valami, amit kézbe fognak az emberek. Vidéki klubokban vagy Budapesten családi körben játszó barátaimnak vittem a magazinból, mindenki örömmel olvasta, nagyon kell, nagyon jó.

– Lesz akkor 2020-ban is?
– Lesz, ha megcsináljátok. Rajtatok múlik.

– Játékosként van valamilyen konkrét elérendő célod?
– Nem leszek én már komoly játékos, nekem nincs ehhez tehetségem. Ellubickolok a II.-III. osztályban, szeretek kikapni, szeretek nyerni, elemezgetni a partikat, hátha tanulok belőlük, nem vágyom már nagy játékosi babérokra.