Kavics, a Fazekas matektanára ezt nagyon kedvelte és szerette mondani Zöld Ferivel kapcsolatban, legyen szó feleltetésről, vagy bármi másról. (A címlapfotón Zöld Ferenc és Szilágyi László a 2009-es IBBF díjkiosztóján a Hungexpón – fotók: Huczka Hédi)
Nem tegnap volt, inkább tegnapelőtt, úgy 1967 szeptember első napjaiban, még nem is nagyon tudtuk egymás nevét a gimi első évfolyamán, amikor egy 14 éves fiatalember kezében egy kockás füzettel körbejárta az osztálytársakat afelől érdeklődve, ki milyen kártyajátékot ismer. Az első oszlopba Feri a fiúk, lányok nevét írta, az első sorban a kártyajátékok szerepeltek: ulti, tarokk, bridzs, alsó, felső, póker stb. Mondhatnám, készült az első excel tábla, de akkor még oprendszer sem volt, nemhogy excel. (Az Ecosoft csapat 16 évvel ezelőtt a Böszörményi úti versenyteremben: Marjai György, Ormay Krisztina, Honyek András, Retteghy Orsolya, Zöld Ferenc)
Hamar megszerveztük a partikat, mindent játszottunk: ultit, pókert, bridzset. Sokszor élveztük Feri mamájának és nagymamájának vendégszeretetét, az éjszaka közepén sem maradtunk soha éhesek.
Később egyre többet bridzseztünk, megalkottuk az első rendszereket. Indulás pontkérdés, a válaszra relé ászkérdés… A 4-es, 5-ös magasságon már a dámák színét is tudtak. Igaz, nem sikerült mindig eltalálnunk a leghosszabb színünket. Abban az időben a kávéházi mellett a Stop rendszer volt divatos. A gimi vége felé letévedtünk a Kőris utcába, ekkor már a preciziós is bejött Magyarországra. (A szerzővel mint partnerrel díjazottként 2009-ben Kassán)
Feri Harkovban végezte az egyetemet, amikor itthon volt, persze rengeteget zsugáztunk. A külföldi tanulmányok miatt az igazi versenybridzset csak késöbb tudtuk elkezdeni. De hamar kaptunk jó csapatokba is meghívást, így játszhattunk Gabos Gábor FÉSZEK csapatában is. Ez is több mint 30 éve volt.
A bridzsben talán az a legjobb, hogy nem csak fiatalon lehet játszani, de nyugdijas korban is igazi élvezet. Nekünk ez még megvan, az ő emlékével.
Jövő hónapban lett volna 72 éves. Nyugodjon békében!