Szombatonként gyakran uzsonnázom és persze bridzsezem a törpéknél. Maguk közé valónak tartanak, néha Törpének is hívnak. Na jó, a felvevőjátékomról nincsenek nagy véleménnyel, szerintük túl pazarlóan bánok a kis lapokkal. Ha együtt étkezünk, a nyolcadik teríték pontosan olyan pici, mint a másik hét, emiatt én kb. tizennégyszer szoktam repetázni. Kicsit emlékeztet ez engem az indonéz reistafelre.
Múlt szombaton megjelent nálam Janka.
– Syl, Syl, eljöhetek veled ma a törpékhez?
Tudtam, hogy ennek nem lesz jó vége, a törpék elég visszahúzódók a nagy termetű idegenekkel szemben.
– Oda csak szombaton szoktam menni.
– De hát ma szombat van.
– Hogy elment az idő! Most akkor sem alkalmas, az egyik törpe beteg. Állandóan tüszköl, valószínűleg elkapta a 4H5D vírust.
– Húha, az a madárinfuenza, nagyon veszélyes.
– Nem, Janka, a madárinfluenza vírusa a H5N1. Hapcinál a legsúlyosabb tünet, hogy az ellenfél 4 kőr bemondását mindig menti 5 káróval.
– Semmi gond, be vagyok oltva mindkét vírus ellen.
Kifogytam az érvekből így hát elindultunk, de rosszat sejtettem…
A törpék kijöttek a barlang bejárata elé és meglehetősen gyanakvóan méregették Jankát. Kissé alattomos módon oldalra hajtották a fejüket és onnan néztek föl rá, hogy még inkább kiemeljék a testmagasság különbséget.
– Hát, be sem fér a bejáraton – szögezte le Morgó. – Be fogja vágni a homlokát.
– Ne aggódj! Majd lehajtja a buksi fejét.
– Nincs is ilyen méretű étkészletünk – tett rá egy lapáttal Kuka, és jó okkal pirult el a haja tövéig.
– Semmi gond, éppen fogyókúrázik. Na, beengedtek minket végre? Szerintem játsszunk egy partit!
A törpék Jankát Északra ültették, engem Délre. Nyugaton Szundi foglalt helyet, Keleten Morgó. A másik öt törpe félkaréjban Janka mögé ült, arcukról csak úgy sütött a bizalmatlanság.
Az ábrából látható, hogy Szende igazán a habitusához illő kártyákat kapott. Janka 1 kőr indulására Morgó természetesen 2 pikket licitált, én pedig felüllicittel érzékeltettem a színtalálkozást és a gémforsz erőt. Janka Exclusion Blackwooddal* folytatta, ekkor mintha pár pici redő eltűnt volna a kibicek homlokáról, és még egy halk csettintést is hallani véltem. Morgó a treff tízest játszotta ki, és én a lapok leterítése után a szokásoshoz képest is sok szerencsét kívántam a partneremnek. Úgy véltem, nehéz felvételt játszik, abban viszont biztos voltam, hogy nehéz körülmények között. Aztán átsétáltam Janka mögé úgy, hogy az öt törpe válla fölött láthassam a felvevő és az asztal lapjait, de az ellenjátékosokét ne. Próbáltam tervet kovácsolni.
A kezdés után tizenegy ütést számolhatunk össze. Persze ha a treff király dubló Nyugaton, akkor akár négyet is üthetünk a színből és máris megvagyunk, de ez erősen valószínűtlen, mert negyedleges tízes-kilences vezetésű színből nagyon kockázatos indulni, meg hát a hatos pikk mellett amúgy is nehezen lesz négyes mellékszín. A treff király természetesen nyilván Nyugaton van, így a többi hiányzó figura valószínűleg Keleten. Ha minden ott van, az nyolc figurapont, és hát mégis csak bellben mondta azt a 2 pikket. Lehet persze, hogy dubló treffje van kilencessel vagy anélkül. Ezekben az esetekben képesek vagyunk három treffet ütni, ha fedünk a bubival és utána impasszal vagy ejtéssel becserkésszük a kilencest. Üres negyedik királyból Nyugat jobban teszi, ha nem fed, nehogy négy ütésünk legyen. Ha már a treff rendben van, akkor káróban és pikkben beszoríthatjuk Keletet, feltéve, hogy nála van a hiányzó két káró figura vagy legalább négyes a színe. Persze dubló tízesből is elég kockázatos kezdeni, kivéve, ha ott a kilences is, de az csak egyetlen eset. Mi van, ha mindhárom színt csak Kelet tudja tartani, azután, hogy a bubinkat fedték a királlyal? Aduink hívásával egyre kellemetlenebb helyzetbe hozhatjuk az ellenfelet, kénytelen lesz feladni az egyik színt, amivel esetleg azonnal két ütést ad, esetünkben ez a szín leginkább a pikk. Az is lehet, hogy másik színt választ, de akkor ennek a színnek a felmagasodott lapjával tovább szekírozhatjuk. Azért az átmenetekre ügyelnünk kell. Addig próbálgattam, amíg rájöttem, hogy az asztali treff nyolcast nem tudom komoly fenyegetésnek használni, a kézi treff négyesre fog hárulni ez a feladat. Persze bízni kell abban, hogy Nyugatnak nincs olyan treff felszerelése, hogy bele tudjon köpni a levesbe. Cserébe az asztalon pikkből és káróból is kettős fenyegetést tudok tartani az alábbi módon:
Az utolsó adu hívására Kelet pikk vagy káró dobása két ütést ad. Simán eldobunk a másik színből egy kis lapot és a treff dámára ugyanebből a másikat, és terítünk. Ha Kelet inkább a treff fogásától válik meg, akkor a két treffünket hívjuk le, és csak arra kell figyelnünk, hogy magas-e a pikk király.
Itt tartottam a tervezésben, de Janka még mindig töprengett. Lassan uzsonnaidőből vacsoraidő lett, és a törpék is egyre türelmetlenebbül feszengtek. Végül a felvevő a bubit kérte, király, ász. Hosszas aduzás után ezek a lapok maradtak:
Az utolsó adu hívására Morgó kárót dobott, persze a treff vagy pikk sem segített volna. Janka megvált egy trefftől, majd káró király, káró tízes(!) átütve, káró kilences. Morgó nem dobta el a pikk ászt, így az utolsó ütést a kéz treff négyese vitte.
A törpék üdvrivalgásban törtek ki. Hatan lapogatták Janka hátát és kísérték a vacsoraasztalhoz. A hetedik, Kuka halkan a komódhoz sétált, óvatosan előszedett egy „H” monogrammal ellátott festett porcelán étkészletet, és Janka elé tette.
Egy darabig szótlanul sétáltunk hazafelé.
– Janka – törtem meg a csendet.
– Syl.
– Irtó ritka három színű beszorítás lehetett volna, olyan, ahol két színből is kettős fenyegetés van.
– Tudom, szándékosan nem úgy játszottam.
– Igen? És vajon miért.
– Az én módszerem is biztosnak tűnt, már ha lehetett itt egyáltalán biztosra menni. Ha négy kárót tartok az asztalon, akkor Morgó 6–0–3–4 vagy 7–0–3–3 elosztású lapjából eldobott volna egyet a harmadik káró dáma–bubiból, Szendénél remélve a tízest. Persze ettől még teljesítettem volna a négy káró ütésemmel, de mindenképpen azt akartam, hogy sor kerüljön a treff négyesre és végre abbahagyják a velem való undokoskodást.
*Exclusion Blackwood: Külső színben, gém fölé ugrással kérdezünk kulcslapokat, kérve, hogy ennek a színnek az ászát a partner hagyja figyelmen kívül.