Decemberben már ötödik alkalommal került sor a hagyományteremtő MTK-párosversenyre, ezúttal a Danubius hotellánc nagylelkű támogatásával. A helyszín egy hatalmas épületben volt, ezért nehéz volt elsőre odatalálni, de a parkolás ingyenes, és van bőven hely is. Ha a székeket is sikerül jobbakra cserélni (több is elfáradt a játék alatt), nagyon kellemes versenyterem lesz majd, míg a pár perc sétára található büfé is jól felszerelt.
A „nemzetiségi Ádámok” (Németh Ádám és Magyar Ádám) vezetésével zajlott a verseny, ezúttal hagyományosan, azaz LoveBridge nélkül, de bridgemate-ekkel természetesen. Talán a vártnál kevesebb (18) pár részvételével kezdtük a játékot.
Partneremmel, Fülöp Zoltánnal ritkábban játszunk együtt, de olyankor gyakran sikeresen, hiszen egy korábbi ilyen versenyt is megnyertünk már.
Az első fordulóban jól sikerült kizárással mondtunk be egy terített szlemet, amit nem sokan találtak meg.
Zoli 2 kőrrel indult Délen, ami általános mansban talán elfogadható, de mindenképp határeset kizárás. Most azonban tökéletes volt hatalmas lapommal, és azon töprengtem, talán kinyomozható-e a nagyszlem, végül egyszerű limit emelést adtam: 2 kőr–6 kőr.
Az első fordulót 65 százalékos eredménnyel nyertük, de jól tudtuk, hogy a második helyen forduló Hittmann-–Harangozó (61 százalék) nehéz perceket okozhat majd ebéd után.
A második félidőben végig szoros volt az állás, eleinte mi, aztán a vége felé ők vezettek – de persze mivel nincs ilyenkor teljes állás (még mások is játszanak olyan partit, amit mi már befejeztünk), ezek csak hozzávetőleges értékek.
Be kellett vetni például a szerző közismert eszközét is.
Nyugat 1 káró indulása után sokan passzoltak Északon, és többet már nem is kerültek sorra. Vagy lejátszották az 1 kárót vagy a 2-t – ezek pedig rendre teljesültek.
Én persze a rólam elnevezett (nyilván a nemzetközi mezőnyben is ismert, de mindenhol más néven futó) kontrával léptem be Északon, ezután a partnerem 2 kőrt mondott, és teljesített is. Nehéz a buktatás, a legfontosabb, hogy Nyugat ne induljon káróval, majd a partnere meghívja, és jár neki három ebből a színből. Persze három menet káróval kezdeni természetes, de ezután már Kelet négyes aduja rövidebb lesz, és nem okoz több problémát, így teljesült a felvétel.
Ha ennél gyengébb picit a lap, kétséges, hogy be kell-e lépni (szerintem igen), de ezzel a kártyával nem is kérdéses, hogy muszáj jönni. Ha most nem, mikor fogunk beszállni a licitbe? A partnernek többnyire nem lesz elég erős lapja a közbeszóláshoz, még akkor sem, ha van 5-6 lapos színe, azoknak pedig mi mind nagyon örülnénk, ha licitálná (pl. 1 káró–passz–1 pikk után Dél nem tud licitálni 7-9 pontos ötös kőrrel, míg kontra esetén nyilván mond 2 kőrt).
Végül a versenyt az egymás elleni partik döntötték el. A három leosztás közül kettőben jól működött a Hittmann-ellenvonal, mivel egy jó mentést és egy zavaró licittel általunk kihagyott gémet produkált, azonban a harmadikban megbicsaklott az ellenjáték.
Észak treffet ígért, így Dél azzal indult Kelet 4 pikkje ellen. Csak 10 ütés evidens, azonban amikor ütött a másik adu hívásban az adu ász, az ellenfél aggódott, hogy lemarad a treff ütésükről, és inkább azt hívta (az indulást a kézi dáma vitte) – Észak pedig kényszerhívásba került! Ha kőrt hív, impassz, kőr ász, aduval az asztalra, és magasra lopható a kőr, ha pedig kárót hoz, kicsi, tízes, király, de most már az impasszok után nem adó ki egy piros ütés sem.
A legjobbat, dob-lopot hívott, így viszont elment egy kézi káró, és már biztonságosan meg lehetett adni mindkét piros impasszt. A 11 ütés osztott topszkórt, és (mint később kiderült) győzelmet hozott.
Gratulálunk a szervezéshez, és amint a helyszín kisebb problémái (étterem megnyitása, gyenge székek) rendbejönnek, kifogástalan versenyhelyszínnek örülhetünk majd!
©2014-2025 Magyar Bridzs Szövetség
